Író-olvasó találkozón jártam - Palotás Petra a budapesti Álomgyár könyvesboltban

Vasárnap ismét író-olvasó találkozón jártam, ezúttal Budapesten az Álomgyár Könyvkiadó és Könyvesbolt szervezésében. A számát sem tudom mennyi bemutatón és könyves eseményen vettem már részt a Kiadónak köszönhetően. Az Álomgyár az egyetlen, aki szinte rendszeresen szervez könyvbemutatókat, dedikálásokat, író-olvasó találkozókat, ahol a legújabb megjelenések mellet lehetőség van korábbi kincsek dedikáltatására is. Arról nem is beszélve micsoda barátságok és ismertségek kötődnek ilyen eseményeken. 


Sajnos ezúttal az idő nem volt kegyes hozzánk, olvasókhoz és nem éppen a napsütéses arcát mutatta bár az árkádok alatt ha esett volna az eső sem áztunk volna meg. A kissé nyirkos idő ellen hatásos ellenszernek bizonyult a meleg, gőzőlgő tea, amelyet a könyvesbolt eladói kínálgattak. Azért ez is ritka, és nem is szoktam máshol ilyennel találkozni. 


A Blaha Lujza téri üzlet előtt szép sor kezdett már kialakulni a kezdés előtt pár percel, ahol most Palotás Petra író-olvasó találkozója zajlott. Bevallom én még nem olvastam az írónőtől, vagyis éppen folyamatban van. 
Egy ideje azonban szemeztem már a regényeivel. Nyáron egyik könyvesbolti rendelesémehez ajándékba járt a Szárnyaszegett pillangók könyve, szeptemberben pedig az írónő FB-oldalán megnyertem a Recepciós kisasszonyokat...így nem is volt kérdés, hogy elérkezett az idő, hogy bepillantsak Palotás Petra világába. 



A vasárnapi találkozó előtt elkezdtem olvasni az írónő  Vénasszonyok nyara című regényét. Ha már az idő nem,  legalább a hangulatom legyen olyan, mint az indián nyár. Sok mindenre számítottam, de arra amit katam, nem. Csodálatos fogalmazásmód, roppant egyedi történet, bámulatosan reprezentatív leírásokkal. Maga a téma pedig nagyon elgondolkodtató, engem teljesen magával ragadott...igaz még van belőle száz oldal, de nem hiszem, hogy sokáig ki fog tartani. Egyszóval fognak még forogni a kezemben Petra könyvei. 



Palotás Petra személyében egy roppant kedves, aranyos írónőt ismertem meg; aki érdeklődött minden olvasója iránt. Annak ellenére, hogy mi még nem találkoztunk, nagyon kedvesen fogadott, és sikerült beszélgetnünk is egy kicsit, mialatt aláírta nekem a tornyot, amit magammal vittem. Petra nem Magyarországban, hanem Hamburgban él. Ezért is volt különösen fontos és várva-várt az olvasók, és az írónő számára is ez a találkozó, hiszen a jelenlegi helyzet az egész világot, az egész életünket felborította és megnehezítette. Ezért is örülök, hogy sikerült találkoznom Petrával, és remélem a tatai olvasókat is meglátogatja majd. Várjuk nagyon sok szerettel, ahogy a tatai vár is. :)






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Karády Anna: Zserbó 2.

Pap Éva: Mielőtt újrakezdeném

Mosonyi Mara: A szirt