Régebbi értékelésem- George R.R. Martin: Tűz és vér

A mai napon megjelent a 2022-ben HBO-nál debütáló Tűz és Vér kötet alapján készült Sárkányok háza rövid előzetese, amely a Targaryenek polgárháborúját mutatja be. A Sárkányok táncát, amely kétszáz évvel a Trónok harca cselekménye előtt játszódik. 

Egyik tavalyi olvasmányom volt George R.R. Martin Targaryenekről szóló regénye. 

Hát nem is tudom mit mondjak, vagy inkább írjak erről a kötetről. Az „imádtam”, „letehetetlen” volt eléggé elcsépeltnek hangzik…de az biztos, hogy George R.R. Martin egy zseni. Olyan világot teremtett meg ebben a könyvében is, amelybe szívesen visszautaznék. Ehhez nagyrészt hozzájárultak a gyönyörű illusztrációk, amelyek élővé tették a történetet.

Már a Tűz és Jég világa regénysorozatban is rengeteg információt kaptunk az egyik nagy családról, a Targaryenekől. Bevallom őszintén nekem akkor nem voltak a kedvenceim, szerettem őket…kiváltképpen Daeneryst és Rhaegar Targaryent…de nekem mindig is a Starkok voltak a favoritok. Azonban ezzel a kötettel a sárkánylovasok vérrel és tűzzel írták be magukat a kedvenceim közé.

                                                                                                                            

Mindig is érdekelt, hogyan jutottak hatalomra a Targaryenek…kik voltak ők, hogyan kerültek Westerosra. Számos információt megkaptunk már az írótól a Trónok harcából, de messzemenő részleteket ebben a kötetben tár elénk.

Kicsit meglepődtem, amikor elkezdtem olvasni….kezdetben olyan volt, mintha egy történelemkönyvet olvasnék. Bár nekem ez egyáltalán nem esik nehezemre mert imádom a történelmet…de azért másra számítottam. Kevés a dialógus, több a leíró részlet. Martin nem hazudtolta meg magát: rengeteg név, összefonódás, kapocs a személyek között…így külön jegyzetelnem kellett, hogy minden világos és érthető legyen…de megérte. Brutális mennyiségű történet, de a maga nemében egy csoda. Végigkövethetjük a Targaryen dinasztiát Hódító Aegontól egészen III. Aegonig…amikor úgymond kicsit hanyatlóban van a Sárkánykirályok érája.

 

Nem tudom elégszer elmondani mennyire kíváncsi voltam már Hódító Aegonra, és lánytestvéreire..Visenya és Rhaenys Targaryenre. Utóbbi nagy kedvencem lett, a sárkányaikról nem is bezsélve. Az író kellő alapossággal mutatja be őket, kiemelve előnyeiket és hátrányaikat, különbözőségeiket. Hódító Aegon egy igazi hódító, aki ugyanakkor kegyelmes is volt. Nem gyilkolt, és ölt feleslegesen. Tudta mi a könyörület, és azt is, hogy hamun és füstön kár uralkodnia. Ugyanakkor taktikusan használta erejét, és Baleriont. A fekete iszonyatot. Félelmetes volt már a leírása is, de egyszerűen annyira viszi előre a cselekmény, a történet…hogy én csak lapoztam, és lapoztam. I. Aegon egy igazi ízig-vérig király, és mondhatom megérdemelten szerezte meg Westerost és egyesítette a hat királyságot. A Vastrón eredetére is fény derült, mivel Aegon minden csata után összeszedette az elesettek kardjait és Királyvárba, vagyis akkor még Aegonvárba szállíttatta…majd Balerion tüze mellett kovácsolták meg belőlük a trónust.

Dorne kicsit más tészta, ők nem adták könnyen magukat. Számos háború árnyékolja még be a Hódító uralkodását, és az utána következő évek sem a békéről fognak szólni.

 

Aegon feleségül vette húgait: jobban szerette Rhaenyst, mint Visenyát…és ennek tanúi is lehetünk. És az örök probléma ebben a családban a testvérek, nagynénik és nagybácsik házassága…persze volt amikor ez nem ütközött ki, e számos pontont kiderült miért is tiltott dolog ez. Bár a Targaryenek elérték, hogy az ő esetükben Valyria miatt ezt elfogadják…de a probléma sokszor megmutatkozott.

 

Végre fény derült számomra ki is az a Kegyetlen Maegor, és mikor is épült Maegor erődje… a vár a váron belül. Visenya és Aegon fia nem vélelenül kapta ezt a jelzőt. Zűrzavaros, és kegyetlen dőszak következik…amelyet George R.R. Martin páratlan módon, és számomra egyátalán nem unalmasan jelenített meg. Végig fenntartotta a kíváncsiságomat és a figyelememet. Ugyanakkor ebben a részben emelkednek fel a Baratheonok, Tyrellek és Tullyk is. Orys Baratheon Aegon fattyú fivére volt, aki azonban házasság révén Viharföldek urává válik és az egyik legerősebb családdá Westeroson. A Tyrellek és a Tullyk is itt emelkednek főúri rangra. A Lannisterek itt sem hazudtolják meg magukat, ahogyan a Greyjoyok sem. A Velaryonokról sem szabad megfeledkezni, mert ebben a korszakban a legnagyobb flottával rendelkező család volt, aki szintén valír gyökerekkel rendelkezett.

Számos család elbukik, számos felemelkedik. De kiderül honnan kapták az aranyköpenyesek a nevüket, vagy honnak származik a Tarlyk valír pengéje. Számomra ezek mind nagyon érdekesek voltak, és ezért is okozott szinte fizikai fájdalmat letenni a könyvet és visszatérni a mindennapokba.

 

A Targaryen királyok közül Aegon mellett a legkiemelkedőbb Jaehaerys Targaryen és az ő Alysanne királynéja, akik alatt a Birodalom az aranykorát érte. Utánuk indult meg a hanyatlás korszaka. A kötet nagy része is az ő uralkodásukat mutatja be. Igaz számos kudarc és fájdalom érte őket, de a nép jólétben élt. Martin jócskán merít a világtörténelemből is, hiszen beleírt nem egy két dolgot, ami a valóságban is létezett. A vallás-és a világi hatalom ellentéte, Hódító Aegont, pedig szerintem Hódító Vilmosról mintázta…de ide kell sorolnom még a „ius primae noctist” is, azaz az első éjszaka jogát. E jogintézménnyel volt szerencsém megismerkedni jogi tanulmányaim során, és mindig is visszataszítónak tartottam. Alysanne Targaryen kardoskodott és harcolt is nem éppen keveset az eltörlése ellen.

Ugyanakkor a Targaryen korszakban megfigyelhetjük az erős, és uralkodni vágyó nőket…akik nemcsak hitvesek kívánnak lenni hanem saját jogon királynők is. Nem egy Targaryen lány kíván a Vastrónra ülni, és az öröklés e kérdése miatt is robban ki a Sárkányok tánca, amely végül e csodás teremtmények pusztulását és a dinasztia megtizedelését okozza.

És a sárkányok…öröm és boldogság volt ennyi sárkányról, fiókáról, a szokásokról olvasni. Sárkánykőről, ahol kikelnek és felcseperednek, a sárkányveremről…ahol pedig számos tragédia történt…bevallom akkor potyogtak a könnyeim…borzalmas volt e gyönyörű teremtmények haláláról olvasni.

 

És sajnos a dinasztia majdhogynem pusztulását egy nő okozza: Rhaenyra Targaryen. Joga volt a trónhoz, ez minden kétséget kizáróan igazolt, de az elfogadott törvény vagy inkább szokásjog alapján a fiú örökös az első…és emiatt robbant ki a „Targaryen belső háború”. Ebben az időszakban bukkan fel az egyik legerősebb Stark is, Cregan Stark személyében…aki egészen Királyvárig masírozott és szerette volna az igazságot érvényesíteni.

 

A kötet nem tartalmazza az összes Targaryen királyt, kábé a felénél tart most a „történelemkönyv”, de remélem hamarosan érkezik a folytatás…mert én nagyon kíváncsi vagyok a dinasztia további uralkodóira, Westeros történetére és a nagy és kis házak életére. Csodálatos utazás volt Westerosra, fájdalmas volt visszatérni, annyira élveztem az ott tartózkodást. És nagyon örülök, hogy az HBO ebből a könyvből csinálja az előzménysorozatot a Trónok harcához….kíváncsian várom, hogyan jelenítik meg a Targaryenek uralmát.

 

Targaryenek…sárkányurak, sárkánylovagok az ősi Valyria földjéről…akiknek fekete alapon háromfejű vörös sárkány a jelképük Hódító Aegon, Visenya és Rhaeny, valamint Balerion, Vhagar és Meraxes után.