R. Kelényi Angelika: Heaven

Nagyon, de nagyon vártam R. Kelényi Angelika Heaven című regényét, leginkább azért mert új könyve az írónőnek, másrészt mert fantasy. Angelikának nagyon jól állt a zsánerváltás, és tökéletesen ugrotta meg az akadályt. Hozta, amit megszokhattunk tőle, és mégis egyedivé válik ez a kötete a többi között. Tökéletes bevezető lehet egy későbbi fantasy-sorozatba, mert az írónő hibátlanul rakta le az alapokat. Nem nagyolt, nem írta túl a szereplőket, a lényegre összepontosított.

Angelikát szinte már a munkássága elejétől követem, és a történelmi-romantikus regényei, majd a csajos kötetek tettek nagy olvasójává. Időközben, azonban mind a történelmi, mint a chick-lit stílusban egyre alaposabb, még magával ragadóbb, izgalmasabb és olvasmányosabb kötetek kerültek ki a kezei közül. Mindinkább hangsúlyosabbá válik a krimi szál a szórakoztatás mellett. A Heavenben is megvan minden, amiért az Angelika rajongók imádni fogják: lendületes cselekmény, szerethető karakterek, és egy külön, egyedi világ. Egy misztikus,titkokkal teli regény, amely nem mutat meg mindent azonnal. Lassan építkezik, úgy mint egy gyönyörű rózsa...sziromról-sziromra mutatja meg a rétegeit, és a végére áll össze a gyönyörű virág, vagyis a történet. Egyik kedvenc műfajom a fantasy, így nagyon kritikus vagyok ha ebben a témában olvasok, hiszen nekem ezt George R.R. Martin és Sarah J. Maas alapozta meg, és tette igen-igen magasra a lécet. És bevallom hősiesen magyar fantasyt nem is nagyon olvastam még, kizárólag a jól bevált szerzőim könyvei után nyúlok....de remélem ezek után Angelika ebben a műfajban is a favoritjaim közé fog tartozni. Már a cím is figyelemfelkeltő, így nem volt kérdés, hogy, amint megjelenik olvasni is fogom. Nem is vacakoltam sokat, szinte egy délután alatt "felfaltam" mert egyszerűen beszippantott. Letehetetlen volt, és csak lapoztam, lapoztam, mire feleszméltem már az utolsó fejezetnél jártam és kerestem, hol van a folytatás. Szinte saját atmoszférát teremt a könyv olvasás közben, amelyből visszatérni a valóságba pokolian rossz.

Angelika ebben a könyvben a kelta kultúra kultúrkörbe viszi el az olvasót. Napjaink történéseit, és a múltat köti össze fantasy elemekkel. Megalapozza azt a világot, ahova elhelyezi magát a cselekményt. Magáról a kelta világról még éppen csak betekintést kapunk. A múltbeli kitekintést követően pedig egyből a jelenbe találjuk magunkat, ahol megismerhetjük Heaven Campelt, aki a történet főhősnője. Heaven újságíróként dolgozik egy angliai kisvárosban és egy furcsa látogató indítja el egy olyan úton, amelyről még nem is sejti mennyi veszélyt tartogat számára. Heaven munkái leginkább a divatra fókuszálnak, de a lány a különös látogatásnak köszönhetően furcsa érzéseket, és eseményeket tapasztal, amelynek következtében misztikus rejtélyek és halottidézők nyomába szegődik....nem is sejtve mit szabadít ezzel magára....bár ez sajnos elkerülhetetlen. 

Hevaen egy nagyon szerethető karakter. Egyszerre éreztem benne Caroline, Flóra és Anna vonásait. Amit egyszer a fejébe vett abból nem engedett, és a különös megérzéseire is figyelt, amelyek nem hagyták cserben. Makacs, és mégis hihetetlenül erős, de akaratos jellem is. Ugyanakkor gond nélkül képes feláldozni magát a családjáért vagy a barátaiért. Jósága szinte sugárzik róla, empatikus jelleméről nem is beszélve. Sokkoló igazságok derülnek ki a gyermekkoráról, a családjáról, hogy ki is ő valójában. Egyik pillanatról a másikra omlik össze az élete és épül fel az új Heaven Campel. Először szinte görcsösen retteg az újabb és újabb információktól, a vége felé pedig már csak mindenre fényt akar deríteni...és ahogy a helyére rakja az utolsó kirakós darabját is megszületik az új énje. Egy erősebb, harciasabb amazon, aki kész szembenézni a sorsával, az elrendeltetettel. Azzal, ami vár rá, felvenni a harcot a gonosszal, és küzdeni egy jobb és szebb világért. Hevaen fejezetről fejezetre rakja össze magában az információkat. Kutat, olvas és mániákusan ragaszkodik dédnagymamája irataihoz, leveleihez. Szentimentalizmusa és hiszékenysége nagy bajba sodorja...de ebben a helyzetben ezt egyedül végigcsinálni szerintem lehetetlen lett volna. Ép ésszel felfogni, hogy a világ, amit ismertél egy hazugság lelkileg borzasztóan megterhelő...a csalódások, árulások kikezdik a lelkét, de pont akkor kapja meg azt a támogatást, amire szüksége van. Szerelmi élete nem éppen tökéletes és kiegyensúlyozott, ezért könnyen esik bele a csapdákba és nem látja át a helyzetet. Campel, azonban a kötet végére egy erős nővé válik, aki nem hagyja, hogy bármilyen pasi leigázza. Elfogadja a sorsát, és tudja mit kell tennie. Nem kevés menekülés vár rá fejezetről-fejezetre és néha úgy tűnik, mintha elátkozták volna. Tudja a sorsa elől, úgysem menekülhet. Egy igazi badass hősnővé válik, aki minden fantasy éke, aki a hátán visz az ilyen történtet. Folyamatosan fejlődik, változik és alakul át. Az ő karaktere hatalmas utat járt be a regényben.

 

Angelika egyik ismérve, hogy nem mindennapi férfi karaktereket alkot meg a különböző regényeiben. Most sem volt ez másképpen. Nem is egy hanem rögtön kettő, kiemelkedő férfi jelenik meg a lapokon, akik nagyon is szorosan kötődnek hősnőnkhöz. Campel életébe először Frank Warren lép be, aki nyomozóként próbál segíteni a bajba jutott lánynak. Frank egy igazi férfi, külsőre és belsőre is. Egy nő sem nagyon vonakodik neki nemet mondani, ugyanakkor mindig tudja hol a határ. Mondjuk úgy, nincs nő, aki ne kezdene el vonzódni hozzá. Mindig megmenti Heavent, egy igazi védelmező karakterként tűnik fel a lány mellett...fokozatosan elnyeri Campel bizalmát. Nemcsak szavaival, hanem tetteivel is nyomatékot adva ennek...hiszen hősnőnk nem egyszer szorul a jóképű zsaru segítségére...aki először hiszi is meg nem is mi történt a bajbajutottunkkal. Kategorikusan, azonban nem volt elutasító a  rejtélyekkel és misztikummal kapcsolatban, ezért is bízott benne maximálisan Heaven. Kalandjaik, az átélt események és utazásiak során egyre jobban összemelegednek, és persze "közelebbről" is megismerkednek egymással. A vágy utat tör magának...de Warren esetében nem minden arany, ami fénylik. Hozzá kapcsolódik a regény egyik nagy tetőpontja és fordulata...ahol én csak tátott szájjal néztem, hogy mi is történik pontosan. Nehezen akartam elhinni a csavart, amit Angelika beletett a sztoriba...de mondhatom fantasztikus megoldás volt. Engem bevitt a csapdába és bele is lökött a kedves írónő, nem jöttem rá...sőt fel sem merült bennem ellentétes gondolat. 

 

A másik fő férfi szereplő még éppen csak megmutatta magát: a regény elején és a végén tűnik fel...ugyanakkor nem ismeretlen Campel életében. A múltjának, gyermekkorának  kedves részeit kell felelevenítenie, hogy rájöjjön kicsoda is ő valójában. Ő tipikusan egy jófiú, aki tele van empátiával, segítőkészséggel. De az írónő őt nagyon misztikus vonások mögé bújtatta, így első pillantásra vagy inkább olvasatra eszembe se jutott, hogy milyen végkifejlet is lesz majd hozzá kapcsolathó...sőt tipikusan gonosz, elvetemült karakterként láttam magam előtt. Szóval Angelika másodszor is bevitt a csőbe és ott is hagyott. A végén rántotta le a leplet és így álltak össze a kirakós darabjai. Nekem üde színfolt a színes bőrű szereplő felbukkanása, ez is egyfajta különlegessége a sztorinak és minden fantasynak.....és valóságosabb, főleg mivel Angliában játszódik a regény. 

Nagyon tetszett az a misztikum, ami körbelengte az egész történtet. A helyszín a jelenkori Anglia volt, amely még inkább megalapozta a ködös hangulatot. Egész végig olyan érzésem volt, mintha ködben tapogatóztam volna, és mindig egy újabb részletre derült fény...de a teljes egészet továbbra is elfedi a köd...beburkolja, és csak a csontig hatoló hideget hagyja hátra. Megmelengette a szívemet a magyar szál, főleg ahogy azt Angelika beleszőtte. A nagymama élettörténete és ezáltal Campel női felmenőinek élete is megelevenedik a szemünk előtt...szinte magam előtt láttam a történéseket. 

A fantasy szál, pedig fejezetről-fejezetere bontakozik ki egyre erősebben. De soha nem lendül át a ló túlsó oldalára. Angelika a saját fantasy-világát még csak éppen megmutatta nekünk, amelyet én már most imádok. Fontos szimbólumokkal dolgozik, amelyeknek fontos jelentőségük van a sztori szempontjából. És persze nem elhanyagolhatóak a különböző, furcsa és sokszor sokkoló lényeg, amelyek szintén elengedhetetlen kellékek.

A gyönyörű és tartalmas belső után muszáj szót ejtenem a szemet gyönyörködtető külsőről is. Maga a kötet kemény táblás, amely ezáltal már egy különlegességnek számít. A borítón egy szimbólum és maga a főszereplő található. A hátsó borítón pedig kelta motívum, utalva a világra, ahonnan ihletett merített a fanatsyjának alapjaihoz az írónő. A szürke és a köd színei dominálnak, ezáltal is alapozva a misztikumra és a rejtélyességre. 

Fizikai fájdalmat érzetem, amikor az utolsó fejezet utolsó lapjára értem....mivel annyira, de annyira olvastam volna még. Olyan lezárást kaptunk, amelyben benne a van a folytatás lehetősége...és úgy hiszem ezt mindenképpen folytatni kell, mert egy hihetetlenül szuper történetet kaptunk ismét az írónőtől, amelyben új oldalát mutatta meg nekünk...de mégis olyan Angelikásan. Úgy, ahogy csak ő tud írni.