Az új Sisi (2021) sorozat

 

Amióta az eszemet tudom, Sisi mániás vagyok, amit az 1955-ös Romy Schneider féle háromrészes filmsorozat alapozott meg, mivel kislányként minden karácsonykor azt néztem és egyszerűen imádtam és imádom is. A gyönyörű ruhák, a csodálatosan szép Sisi, a kastélyok teljesen magukkal ragadtak, és ahogy felnőttem azóta is a szívem csücske ez a feldolgozás, holott tudom jó sok cukormáz és habos-babos megoldásokkal tarkított. És mégis, azóta egy feldolgozás sem tudta letaszítani a trónról, hiszen még a bécsi Hofburgban és a Schönbrunni kastélyban is ezekből a filmekből láthatunk részleteket. Nagyon sokat olvastam Sisiről, és az egész Habsburg családról...így mondhatni felkészült vagyok velük kapcsolatban. Mivel érdekel az adott korszak és a császári család is, ezért megpróbálok beszerezni minden velük foglalkozó kötetet is. Ugyanakkor nem egyszer sikerült már felkeresnem
a schönbrunni kastélyt és a Hofburgot is. A világjárvány előtt szinte minden évben, adventkor Bécsbe kirándultam és akkor még intenzívebben lehet érezni Sisi személyiségét, vagyis inkább kultuszát...éppen ezért vártam körömrágva az új sorozatot, amely a fiatal éveit mutatja be. A Ferenc Józseffel való megismerkedésüket és a házasságuk első éveit. 

R. Kelényi Angelika írónőnek is ősszel jelent meg egy, a császári családot középpontba helyező regénye, amely még inkább megalapozta a karácsonyi hangulatomat, ha már idén is ki kellett hagynom a bécsi adventet...ezáltal még inkább vártam a 2021-ben készült adaptációt. A sok negatív kritika ellenére bizakodtam, és próbáltam elfogulatlanul hozzáállni a dologhoz. Addig nem mondok semmiről véleményt, amíg nem olvastam vagy nem láttam...és ehhez most is tartottam magam. Ugyanakkor úgy gondoltam december 24-én, Szenteste kezdem el a sorozatot, mivel akkor van Erzsébet születésnapja. Miután a klasszikusnak mondható háromrészes Romy-féle filmsorozat első részén túl voltam, kezdtem is az újat. Hát még most is nehezen találom erre a szavakat....mármint a 2021-es változatra. Elég naprakész és olvasott vagyok a történelem ezen részében, és a magyar vonatkozások tekintetében is...de sok mindent kaptam, amire nem számítottam. 

Az első és legfontosabb leszögezni, hogy a 2021-es Sisi nem történelmi sorozat, sőt mondjuk úgy inkább csak csipegetett a történelemből, a történelmi kutatásokból, legújabb elméletekből biztosan nem...de az, hogy ez hiteles és a valós történelmi személyek életrajzán alapulna az nem állja meg a helyét. Olyan ferdítések vannak benne, amelyek nem állták meg abban az időben a helyüket, mert egyszerűen lehetetlen volt...elképzelni sem lehetett. Igazodva a mai kor igényéhez persze szexualitást és túlzott erotikát kapunk, azonban annyira nem ízlésesen. Néhol kicsit olyan érzésem volt, mintha egy Trónok harca adaptációt néztem volna kosztümös álcába bújtatva. A Dominique Devenport és Jannik Schümann főszereplésével készült sorozat néhol arcon csapja a történelmet, és nem is kicsit.

 A Sisit alakító Dominique Devenport szerintem tökéletes Sisi lehetett volna egy jobb forgatókönyvvel. Tökéletesen hozta a lázadó, vad 16 éves bajor hercegkisasszonyt...de azt valahogy nehezen tudom elképzelni, hogy ő ennyire küzdött volna Ferenc kegyeiért vagy figyelméért. Ahogy haladt előre a történet egyre jobban idomult a szerepéhez és mutatta meg a fital Sisit, de sok esetben hibásan...hiszen történelmi tény, hogy Zsófia főhercegasszonnyal milyen rossz viszonyban állt és nehezen illeszkedett be a bécsi udvar szigorú, merev mindennapjaiba. Kétlem, hogy egymás kezét fogva osztják meg kételyeiket Ferenc háborúit illetően. És persze a kor igényeihez idomulva találhatunk itt piros lámpás házat, kurtizánokat és persze LMBTQ vonalat is...csak ezzel nekem az volt a problémám, hogy nem illettek be a XIX. századi bécsi udvar világába és Sisi mindennapjaiba. Persze azt is értem én, hogy nem lázadt Sisi egyből, és próbált beilleszkedni...de azt kétlem, hogy ennyire görcsösen küzdött volna a császár szerelméért, amikor ez egy szerelmi házasság volt. A színésznő szépsége azonban tökéletesen visszaadta a fiatalkori Erzsébetet. A magyarokkal való kapcsolatát és viszonyát, ugyanakkor kifejezetten jól ábrázolták. A nyelvtudását, azt ahogy szívén viselte hazánk sorsát.


Dominique Devenport és Jannik Schümann

Aki viszont nálam kiverte a biztosítékot az Ferenc József és az őt alakító Jannik Schümann. Persze magyarként én is már a boldog békeidők alapján ítélem meg a császárt, de azért a megtorlást sem tudom elfelejteni 1848-ért. A sok kiállítás, és az olvasmányaim által kirajzolódott róla egy kép, persze értem én az ő indokait és hát hozzá tényleg a "boldog békeidők" köthetőek. Viszont nem szabad elfeledkezni az uralkodása kezdetéről, a neoabszolutizmusról és az alkotmányosság teljes hiányáról...és hogy miért is fordult Magyarország felé és hogyan jött létre a kiegyezés. Vele szemben mindig is vegyesek voltak az érzéseim. Nem tudom, azonban az osztrákok mit szólnak majd ehhez a sorozathoz és ehhez a Ferenchez, aki itt megjelenik. A Jannik Schümann által életre keltett Ferenc egy agresszív, meggondolatlan férfi, akiben egy deka érzelem sincs. Pökhendi és feltétlen hűséget követel. Ami nekem abszolút nem tetszett az az agresszivitása. Egyszerűen nem tudtam befogadni, és az életvitelét bemutató képkockákat sem. Valahogy arról az uralkodóról, aki már hajnali öt órakor az íróasztalánál ül és a birodalmáért dolgozik nehezen tudom elképzelni, hogy egy ópiumbarlangban élvezkedik kurtizánok társaságában. Természetesen szeretői, ágyasai nyilván voltak...jót nevetnék, ha valaki azt mondaná, hogy ez hazugság...de pont, hogy a megismerkedésük Sisivel és a házasságuk kezdete igazi szerelemben telt...és ezt hiányoltam. Én egy, a feleségéhez gyengédebb férfit vártam volna, aki tényleg azt mutatja meg milyen egy szerelmes férfi. Viszont a történet előrehaladtával megjelentek az érzelmek is, értem is mit szerettek volna ábrázolni az alkotók....az őrlődést a császári teendők, a fiú és a férj között. Hát ez nem éppen a legjobban sikerült. Nem egyszer mutatta meg durva viselkedését a hat rész alatt. Ámbár Jannik Schümann külsőre tökéletes volt, mint fiatal Ferenc József. 


Számos fontos mellékszereplő: Zsófia főhercegnő, Miksa bajor herceg, Ludovika és Nené vagy akár Grüne gróf is felbukkan a történetben...bár ők is néhol kicsit kifacsart mivoltukban. Egyértelműen erősíteni akart a sorozat a női egyenjogúságra, a női uralkodói mintákra, a feleség szerepekre. 
Erős női szerepeket hangsúlyozott. A feleség nemcsak feleség, hanem uralkodótárs is, aki tevékenyen beleszól a politikába. 

Ami viszont nekem magyarként nagyon tetszett, azok a budai részek és persze Andrássy Gyula gróf. A "szép akasztott" is szerepet kapott, és Batthyányné átka is. Utóbbiban nagyon nagy a potenciál, próbálkoztak is ezzel a készítők és annyira nem is jöttek ki belőle rosszul. Andrássy szerepére nagyon eltalálták a színészt. Giovanni Funiati kiválóan hozta a magyar virtust és a komoly helyzeteben is már megmutatta miért is fog ő kulcsszerepet játszani a magyar-osztrák kiegyezésben. Tökéletesen alakította azt, amit elvártunk tőle, mi magyar nézők. Én kizárólag a magyar vonatkozású részekkel vagyok maradéktalanul elégedett. 

A helyszínekre és a kosztümökre nem lehet panasz. Nekem kifejezetten tetszettek a ruhák, ékszerek, hajkoronák. Illettek az adott korhoz, bár némelyik kicsit merésznek tűnt de engem ez nem zavart. A helyszínek között látható Schönbrunn, a Hofburg, a budai Vár, és Laxenburg is. Csatajeleneteket is kapunk bőven. Vért, puskaropogást, ágyútüzet. Lassított és közeli felvételekkel még közelebb hozták az alkotók a lombaridai háborút, amely a császár uralkodásának egyik meghatározó pontja. Ezzel is megfelelve a jelenkor igényeinek. Én ezt nem bántam, hiszen fontos kiindulópont a magyar helyzet későbbi rendezéséhez. A háború és a csaták a történelem velejárói, még ha itt utóbbiból kevés is van.

Mindent összevetve úgy gondolom el kell vonatkoztatni a klasszikus Sisi-sorozattól, és a valóságtól, akkor annyira nem lesz szemöldökráncolós ez a széria. Mindazonáltal ez nem a valóságon alapul, hanem egy történelmi fikció néhol közönségességbe áthajolva, megtiporva azokat, akikről szól. Nagy elvárásokkal indultam neki, és rá kellett jönnöm ez a sorozat leginkább a XXI. századi igényéket elégítette ki, persze a történelmi tények egy nagyon vékony kis szeletkéjével de ez se nem hiteles se nem igazi. Nem bántam meg, hogy megnéztem...márcsak Andrássy miatt sem...de maradok az cukorszirupos Romy-féle Sisinél inkább. Az méltóbban emléket állít a történelem szereplőinek, mégha néhol ferdít az is. 





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Karády Anna: Zserbó 2.

Pap Éva: Mielőtt újrakezdeném

Mosonyi Mara: A szirt