Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok - A női szexualitás története


Nem tudom mit írjak vagy mit mondjak erről a kötetről. Pár perce fejeztem be és szinte még mindig egyfolytában pörög az agyam az olvasottakon. Tudtam mellbevágó és őszinte lesz de arra, amit kaptam végképp nem számítottam. Nőként, aki a XXI. században él, és a XX. század végén született borzasztóan nehéz felfogni vagy inkább azonosulni a korábbi évezredek női sorsaival...pedig számos megoldatlan probléma van napjainkban is. Budai Lotti Rizsporos hétköznapok sorozatának harmadik kötete hiánypótló és nagyon, de nagyon hiányzott már egy ilyen értekezés a könyvpiacról. Úgy gondolom ezt minden nőnek el kellene olvasnia: nagymamáinknak, édesanyáinknak, és lányainknak is. 

A rengeteg illusztráció, festmények, képek, rajzok és persze hivatkozások, jegyzetek mind-mind azt támasztják alá mekkora kutatómunka áll emögött a kötet mögött. Lotti tudásáról már nem is beszélve, hiszen olyan témát tár fel az olvasók előtt, amelyekről az iskolában nemigen esett szó...pedig úgy gondolom az oktatási intézményeknek ez lenne a célja. Nyugodtan nevezhetjük tabudöngető kiadványnak, ahogy Peller Anna is nevezte az online könyvbemutató keretében. És az egyik kedvenc színésznőmnek abban is igaza van, hogy iskolákban Lotti könyvét oktatási céllal kellene használni. Simán kötelezővé tenném, mert olyan informatív és magyarázó jelleggel mutatja be a nőt, a nő helyzetét, a szexualitást ahogy más kiadvány nem. Sajnos azt is meg kell jegyeznem mennyi mindent nem tudtam ebben a témában....de úgy érzem ez nemcsak az én hibám. És itt megint arra térek vissza, hogy eddig nem volt ennyire alapos írás, amely megtette volna a kellő felvilágosítást. Ezt a kötetet a lányokon, nőkön kívül a férfiaknak is el kellene olvasni...számos dologban sokkal tisztábban látnának ők is. 


A Rizsporos hétköznapok harmadik része évezredeket megy vissza a történelemben, bemutatva különböző korszakokat, vallásokat, társadalmi berendezkedéseket, amelyek minden esetben meghatározóak voltak a női nemet tekintve. Már az őskortól kezdve, és persze a vallások is erősen rányomták a homo sapiensre a hatásaikat. Hiszen milyen körvonalak alapján jelenthették ki a férfiak azt, hogy a nőknek hol a helyük? Hogy milyenek, mit élveznek vagy éppen milyen természettel vannak megáldva? Milyen alapon követelhet az úgynevezett erősebb nem? Miért a nő a gyengébbik nem? Ezekről soha nem esett szó az iskolapadban emlékeim szerint, arról viszont igen, hogy Nagy Katalin milyen szabados életvitelt folytatott....bezzeg XIV. Lajos "Napkirály" jelzővel vonult be a történelembe. Miért van az, hogy egy nő stigmát kap olyan viselkedésért, amelyikért a férfi glóriát. És Lotti erre tökéletesen megadta a választ, az pedig nem más mint a patriarchális társadalmi berendezkedés. Évezredek óta korlátozva vannak a női jogok, vagyis inkább a női nem....mert ha már tényleg női jogokról beszélünk, és azért harcolni kell az eléggé sántít. A mai napig sincs teljes egyenlőség, és ez engem mindig...minden élethelyzetben felháborít. Még mindig harcolni kell a jogainkért, elveinkért és akkor persze ismét a nőkre kerül a stigma...hogy karrierista, hogy nem is nőies, hanem férfias....bezzeg a férfiaknál nem kerül rá azért bélyeg mert kiáll az igazáért. Tehát napjainkban is küzdenünk kell, igaz nem azért, hogy szavazzunk vagy egyetemre mehessünk...na de onnan is számos példát tudnék hozni, hogy egy-két egyetemi professzorom mit is gondolt hol van nekem a helyem és miért is születtem a Földre. Hát szerintük nem azért, hogy a Büntető Törvénykönyvet értelmezzem...és ez bennem már akkor is dühöt ébresztett. 

Az írónő számos olyan témát is említ a könyvben, amelyekkel nemigen találkozhatunk a történelemkönyvek lapjain, ugyanakkor a mindennapi élet szerves részeit képezték a korábbi századokban és a női nemhez erősen hozzátartoztak: ilyen a menstruáció, az abortusz, a szüzesség és házasság viszonya és a prostitúció. Hogyan élték meg ezeket a korabeli elődeink? Mindegyikről oldalakat tudnék írni - saját véleményt - de Lotti ezt meg is tette lehengerlő tüzetességgel. Mindegyiknek tökéletesen felépítette a hátterét, és megmutatta jellemzőit. A szüzesség irreleváns piedesztára emelését, amely még nagyanyáink életében is fontos szerepet játszott....és természetesen e szabályokat a társadalom hozta, a férfi uralta társadalom...aki abban lehetett csak biztos ki az anya, az apa kérdése azért nem mindig ilyen egyszerűen eldöntendő kérdés. És valójában tényleg minden arra vezethető vissza, hogy a férfi egyszerűen irigyli ezt a bizonyosságot? Azért nyomta el a nőt? Az élet folytonossága miatt? Hogy egy nagymama ott látja magát a lányában és az unokájában is? Ilyen elmélyülten soha nem gondoltam bele a női nem helyzetébe a földgolyón. Mindig a vallásokra fogtam, bár azért azok elég kellően megalapozták a sok előítéletet.  A vallások...vagyis inkább az egyházak. Számos szabály megalkotója, amelyet szintén férfiak uraltak. 

Budai Lotti nem fél a napjainkban egyre inkább vitás kérdéssé váló abortusz témához sem nyúlni. Joghallgatóként  tanulmányaim alatt találkoztam vele részleteiben először és persze pont elvakult nőellenes nézetekkel megtűzdelve...természetesen nem női oldalról. Már akkor is azon gondolkodtam, hogy egy férfi, hogy jön ahhoz, hogy a nő teste felett rendelkezzen...hogy ítéletet mondjon, hogy döntsön....de itt a legfontosabb kérdés, hogy eleve mikortól tekinthetjük embernek egy nőben növekvő embriót. És ennek ez a központi kérdése, valamint a nő teste feletti önrendelkezési joga...abba meddig avatkozhat be a törvényhozás vagy inkább a társadalom az élet védelme érdekében. Mennyi üldöztetés járt évszázadokon keresztül e tevékenységért...és minél jobban kriminalizálják, annál súlyosabb esetek fognak bekövetkezni. Lotti oldalakon át mutatta be a különböző fogamzásgátló módszereket, a nők harcát a nem kívánt terhesség ellen amelyek vagy hatásosak voltak vagy nem...de minden időben jelen voltak és jelen is lesznek. 

Mindazonáltal a címből adódóan a szexualitás témakörét is roppant alapossággal járta körbe. Olyan részletességgel, amivel én még soha életemben nem találkoztam. Miért van a mai napig megfelelési kényszer a nőkben? Miért illetünk durva jelzőkkel olyan nőt, aki megéli a saját vágyait...miért nézzük el a férfinak ugyanazt, a nőt viszont elítéljük...ezen a téren is. Miért féltek a női testtől ennyire a történelem folyamán? Miért kellett ennyire uralom alá hajtani? Az írónő mindenre választ ad, és egyszerűen az arcomba tolta a kendőzetlen igazságokat...nem kertelt, nyersen és őszintén írt, mesélt és tanított. Tanított, mert a rengeteg információ, elmélet hatására elgondolkodtam. Nem ment gyorsan a kötet olvasása, és leginkább téma és annak mélysége miatt. Ez az albumot nem lehet csak úgy átpörgetni, mert ezt emészteni kell és gondolkodni az olvasottakon. 

Amire még szeretnék kitérni az Lilith karaktere. Hát bevallom nőiesen...hogy róla aztán borzalmasan keveset hallottam, és azt is leginkább fantasy kötetekben. Eddig a fejemben démonként él, de hogy ki volt ő arról nagyon fogalmam sem volt. Most erre is választ kaptam, soha nem gondoltam volna hogy kettő teremtéstörténet van, és Éva előtt létezett már egy nő, aki mindenben egyenlő volt Ádámmal...milyen érdekes. 

A Rizsporos hétköznapok harmadik kötete az elődökhöz hasonlóan csodás külsőt kapott a tartalmas belső mellé. A keménytáblás kivitel, és a csodálatos minőségű lapok csak emelik a kötet szépségét. A borító kifejező és figyelemfelkeltő. Egyszóval szemet gyönyörködtető külcsínben ragyog ez a roppant fontos mű.

Sajnos a járványhelyzet miatt online térben került sor a könyvbemutatóra, amelynek moderátora Peller Anna színésznő volt, aki egy valóságos ikon és az én egyik kedvenc színésznőm. Annyira jó volt hallgatni a kicsit több mint egy órás beszélgetésüket Lottival. Két felszabadult, ízig-vérig XXI. századi nő, aki nem félnek megmutatni önmagukat és beszélni arról, amiről minden nőnek kellene egymással. 





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Karády Anna: Zserbó 2.

Pap Éva: Mielőtt újrakezdeném

Mosonyi Mara: A szirt