R. Kelényi Angelika: Szédítő Balaton
Egyszerűen képtelen vagyok elszakadni a Caroline Wood könyvektől. Mind egytől egyig kikapcsol, feltölt, és annyira, de annyira örülök, hogy felhalmoztam őket....mert így most olvashatom szinte egymás után sorjában a sorozat részeit. A Szédítő Balaton még 2021. nyarán jelent meg, és részt is vettem a könyv bemutatóján, ahol nem kis tömeg gyűlt össze R. Kelényi Angelika és kedvenc hősnőjének legújabb kalandjának debütálására. Angelika egy csupa szív írónő, aki mindig szeretettel fogadja az olvasóit, és nem volt ez másképpen tavaly nyáron sem. Igaz, akkor még előttem álltak a CW sztorik, és a balatoni részt is későbbre tartogattam...de az biztos, engem már a Barcelona, Barcelona kötetével megvett magának a brit lány. Nem tudom, hogyan csinálja az írónő, de részről részre egyre izgalmasabb, letehetetlenebb kalandokat ír kedvenc hősnőnknek, aki mindig valami bajba tenyerel..és most sem volt ez másképpen. A CW regények igazi csajos történetek, ám azokon túl tele vannak izgalommal, feszültséggel és jól kidolgozott krimi szállal. Számtalanszor leírtam már, hogy nem vagyok egy nagy krimi rajongó, de Caro nyomozásait imádom. Annyira magamra ismerek a vele történtek során arra, ahogy reagál, vagy ahogy belecsöppen egy helyzetbe vagy éppen a humoros hozzáállására. Egy igazi napjainkbeli fiatal nő, aki tudja mit akar, fontos neki a karrierje és nincs elkeseredve azon, hogy 30 fölött még a szinglik életét éli. Az élete hatalmas fordulaton ment keresztül Pierre Duvalnak köszönhetően, és azóta egyik veszélyes helyzetből keveredik a másikba. Az eddigi részekben megismerhettük nem éppen egyszerű szerelmi életét is. Ott nem tud úgy kiteljesedni, mint a munkájában. Mondhatni Caro kicsit munkamániás, és ezt minden egyes kalandjával alá is támasztja.
Caroline Wood ebben a részben sem egy hétköznapi nyaralásra érkezik a magyar tenger partjára. Nem nagy kedvvel indul el hazánkba, annak ellenére, hogy kamaszkora nyarait itt töltötte...de mióta az apja elhagyta, a magyar emlékeit, a magyar lelkét is elzárta, eltemette magában. Ezek, azonban bácsikája halálával újra feltörtek benne, és kitöltötték a lelkét. Tudatosan próbálta kizárni a magyarságát az apja árulása miatt. A sértett, bántott érzelmei nem engedték, hogy ezekre jó szívvel gondoljon. Az a trauma és fájdalom, amelyet az apja okozott rányomta a bélyegét Caro későbbi életére, kapcsolataira, sőt még az identitására is. Nehezen megy neki a megbocsátás, és ez teljesen érthető. Nekem sem menne egykönnyen, sőt nem tudom, hogy menne-e egyáltalán. Minden, ami magyar az apjára emlékeztette, és ezzel tökéletesen bemutatta az írónő mekkora traumát jelent egy válás egy gyerek, egy kamasz életében. Hogy mennyire befolyásolni tudja a későbbi életét, gondolkodását, viszonyulását bizonyos dolgokhoz, illetve az életfelfogását.
Balatonrakoncára érkezve, azonban sorozatosan törnek fel benne az emlékek, és amelyek először kellemetlennek ígérkeztek, végül mégis kellemes érzéssel töltötték őt el. A hagyatéki eljárás során szembesül vele, hogy nem lesz olyan egyszerű menet ez az örökség, és hogy két napnál többet fog igénybe venni, így lassan, de biztosan berendezkedik nagybátyja egykori házában. Szomszédja nem is lehet más, mint kamaszkori nagy szerelme és egyben örököstársa, Szabados Ádám. És akkor még persze Pierre Duval is felbukkan a színen, amivel szintén meg kell birkóznia Carónak. A szerelmi élete is nagyobb hangsúlyt kap, nevezetesen reflektorfénybe kerülnek a Duvallal kapcsolatos érzései, ám újak is kibontakoznak vagy csak éppen a húsz évvel ezelőttiek teljesednek ki. A nő rendezi magában, mit is jelentene egy Duvallal való viszony. Tisztázza mit is akar tőle, és persze ezt a férfinek is elmondja. Megpróbálja megértetni vele, hogy ő nem akar harmadik lenni és vagy tiszta lappal kezdenek vagy sehogy.... de Caro látja, hogy a franciának nem az érzelmek vagy a szerelem az első, hanem a munka, a siker, és a hatalom. Egyre jobban kezdi úgy érezni, hogy Pierre, akármennyire vonzó, sármos, magabiztos, és férfias...és akármennyire is dobogtatja meg a szívét, nem valók egymáshoz. Nem érzi a lángolást, a biztonságot...csak az állandó megfelelési kényszert és a tökéletességre törekvést. Érzi és látja, hogy Duval ódzkodik a válástól, elsősorban az anyagiak miatt, és amikor elmeséli egy nagy titkát, Caro párhuzamot von a saját életével, az érzéseivel és egyre biztosabb abban, hogy neki nem Pierre Duval élete szerelme. A vonzalom megvan, de egyre csekélyebben lüktet és számos esetben ráébred hősnőnk, hogy bizonyos helyzetekben nem is olyan erős és magabiztos a sármos francia főnöke. Aki továbbra is a főnöke, és ez sem lenne túl célravezető. Caro folyamatosan küzd az érzelmeivel, nem tudja hogyan tovább...de azért egyre inkább kirajzolódik előtte merre is forduljon élete ösvényén. Mindazonáltal bácsikája halála sem éppen tiszta neki, ezért újságírói vére viszi előre, és persze szagot is fogott rendesen. Ismét bebizonyítja mennyire képes belevetnie magát a veszélyes helyzetek közepébe, sok esetben nem törődve a testi épségével.
Caroline ebben a részben maga is veszélybe kerül, ugyanis öröksége miatt a helyi szállodamaffia célkeresztjébe keveredik. Ám ő ezt nem hagyja szó nélkül, és persze a helyi nyomozók töketlensége és szerencsétlenkedésének köszönhetően nincs is más választása, mint hogy saját kezébe vegye az ügyet. Gasztrobloggerként imád enni, szereti az ételeket, de főzni már kevésbe...ám most kénytelen beépülni egy négycsillagos hotel konyhájára, mint séf. Ismételten elég jól veszi az akadályokat, majdhogynem tökéletesen...de, most is nem egy baljóslatú helyzete akad, amelyből elég kimásznia. Az írónő megmutatta a magyar gasztronómiát, a balatoni vendéglátást és az ottani viszonyokat: hogy a gulyáson és a paprikás csirkén túl is van mit megkóstolnia a külföldi turistáknak, és a magyar vendégeknek is.
Duval is hiába küzd Caro kegyeiért, nem érti meg a nő indokait. Vonzódik hozzá, de nem éreztem rajta a szerelmet, az érzelmeket...csak a vágyat. Ámbár biztos az is furcsa neki, hogy a nő nem omlott a karjaiba, nem kapta meg, ahogy a többit szokta. Ez egyrészt ráébresztette más, mint akikkel ezelőtt dolga volt. Azt is tudja, hogy Miss Wood okos és talpraesett nő, a külseje mellett az esze is vonzó számára, és természetesen a csípős humora. Lehet egy ideig együtt lennének, de Pierre az életstílusával pont azt ölné ki a nőben, amit megkedvelt benne. Még mindig első helyen a munka szerepel, nem pedig a szerelem. Ugyanakkor aggódik hősnőnkért, és nagyon sok dolgot képes megtenni érte, amit másért nem. Ezért gondolom és érzem úgy, hogy ragaszkodik Carolinehoz, de nem érzem mögötte a nagy érzelmeket, hogy ezt tiszta szerelemmel, tiszta szívvel tenné. de mégis, akárhányszor Caro visszautasítja, vagy elválnak egymástól a szívemmel egy darabot magával visz Duval. Nagyon kedvelem az ő karakterét, és valahol a lelkem mélyén drukkolok nekik...pedig tudom, nem erre, nem Pierre van szüksége Caronak. Imádom a stílusát, a jellemét. A ridegségét, az eleganciáját, a sármját, a magabiztosságát. Hogy ahol megjelenik, minden női szempárt őt vizslatja.
Az írónő tökéletesen szőtte a szálakat a krimi részeket illetően, nem volt túlírva...pont kellően volt feszült, izgalmas, kalandos és veszélyes. Egy pillanatra sem unatkoztam, és borzalmasan nehéz volt elszakadni a történettől, visszatérni a valóságba az olvasás után. Ebben a regényben Caro válaszút elé kerül a szerelem és a egyéb téren is.
Itt is, mint az előző kötetekben számos mellékszereplő színesítette a sztorit...igazi magyar vonássokkal tarkítva kaptam jó néhány karaktert, amelyeken jót mosolyogtam, és ha nem lettek volna beleírva nem lett volna igazi, nem lett volna olyan magyar. Mert a Szédítő Balaton ízig-vérig magyar, minden sajátosság, amely bennünket olyannyira jellemez megvan ebben a regényben. Az írónő tökéletesen jelenítette meg mit jelent nekünk a Balaton.
A borító most is tipikus CW borító lett, annak minden jellegzetességével: ismét egy rajzolt kép elevenedik meg előttünk, ahol a középpontban egy női alak áll a háttérben minden magyar és balatoni sajátossággal. Olyan apró részletekkel, amelyek a történtre utalnak. A minőségre ismét nem lehet panasz. Könnyen forgatható, tökéletes minőségű lapokkal. Az egyedi könyvjelzőt, amely az Szédítő Balatonhoz készült megint ki kell emelnem. Igazi kuriózum így olvasni. Köszönet érte az Álomgyár Kiadónak ismételten. A grafikája megegyezik a regényével, egymás mellé téve őket annyira szemet gyönyörködtetőek.....ahogy az egész sorozat.
A balatoni rész egy igazi nyaralás volt nekem is, számos izgalommal és nem kevés veszéllyel. Végig a torkomban dobogott a szívem vagy éppen a hasamat fogtam a nevetéstől Caro újabb alakításától. Ugyanakkor a szívem is meghasadt nem egyszer, de a lelkem szárnyalt számos gyönyörű és érzelmes jelenet olvasásakor. Egyszóval egy utánozhatatlan CW regénynek lehettem a részese, és már indulok is az újabb kalandra. Jöhet a legfrissebb kötet, mert Caroline Wood kalandjaiból sohasem elég.






Megjegyzések
Megjegyzés küldése